A cikk hivatalos dokumentumok alapján részletesen bemutatja, hogy miért nem lehet
a magyarországi akkumulátorgyártást úgy tárgyalni, mintha más európai országban lennénk. A magyar erőltetett akkumulátorosítás sajátos ismérvei miatt annak
költségei és kockázatai magasak, és ha az eddigi gyakorlat nem változik, az okozott
környezeti, egészségügyi és társadalmi károk közvetlenül a lakosság számára súlyosabbak lesznek a hasznoknál. A tapasztalat azt mutatja, hogy a nagy cégek a környezethasználati engedélyt (ha egyáltalán előírják nekik) mindenképpen megkapják, akármennyire is tisztázatlanok maradnak bizonyos kérdések. A régi törvények
hozzáalakítása ehhez az óriásira tervezett akkumulátor-iparághoz nem történt meg.
Ahol viszont a szabályok megfelelőek, ott a központi akaratot teljesítő hatóságok
nemcsak elnéző bánásmódot alkalmaznak, hanem még akár maguk is szabályt sértenek a cégek érdekében. Az újonnan hozott kormányrendeletek nem a lakosságot,
hanem a cégeket segítik. Több területen megfigyelhető a transzparencia gyengülése
és a hatósági tehetetlenség is. Összességében megállapítható, hogy a környezet- és
természetvédelem szempontja nem érvényesül igazán ezen a területen.
A magyar akkumulátorgyártás: gazdasági haszon kontra környezeti ár
Magyarország ambiciózus célt tűzött ki: az akkumulátorgyártás egyik globális központjává válást. A villanyautók iránti kereslet növekedése és az ipari fejlődés szükségessége indokolja a magyar kormány törekvéseit, amelyek során 2030-ra a jelenlegi akkumulátorgyártási kapacitást több mint háromszorosára kívánják növelni. Azonban az ipar gyorsított kiépítése komoly társadalmi és környezeti árakat vet fel.
A gazdasági érvek és ígéretek
A kormány kommunikációja szerint az akkumulátorgyártás hozzájárulhat az exportösszétel erősítéséhez, a munkahelyteremtéshez és az innováció fellendítéséhez. A világszínvonalú technológia és a nemzetközi befektetők jelenléte révén Magyarország az európai akkumulátor-ellátási lánc kulcsfontosságú szereplőjévé válhat.
A környezeti árak: talajvesztés és szennyezések
Az építkezések miatt óriási mennyiségű termőtalaj pusztul el, ami visszafordíthatatlan károkat okoz a mezőgazdaságnak és a természeti ökoszisztémáknak. Az akkumulátorok gyártásához használt veszélyes vegyi anyagok, mint az N-metil-2-pirrolidon (NMP), hosszú távú káros hatással lehetnek a talajvízre és a levegőre. Mindezek ellenére sok gyár működése nem átlátható, az engedélyezési eljárások gyakran szabálytalanok vagy nem teljeskörűek.
Jogi hiányosságok és hatásai
Magyarországon a jogi szabályozás nem tud lépést tartani az ipar gyors fejlődésével. A régi jogszabályok nem fedik le a modern akkumulátorgyártás összes aspektusát, miközben az új rendeletek többnyire a vállalatok érdekeit szolgálják. Az engedélyezések gyakran gyorsított eljárásokban zajlanak, és az érintett helyi közösségek sokszor ki vannak zárva a döntéshozatali folyamatokból.
Nemzetközi példák
A svéd Northvolt akkumulátorgyára környezeti és társadalmi szempontból is fenntartható modellt mutat. A gyár létesítése előtt egyéves tervezési folyamat zajlott, amelyben helyi közösségek, szakértők és önkormányzatok is részt vettek. A magyarországi gyakorlat ezzel szemben sokszor a lakosság megkérdezése nélkül, gyorsított eljárásban valósul meg.
Mi a megoldás?
Az akkumulátorgyártás új iparágként való bevezetése összetett folyamat, amely környezeti, gazdasági és társadalmi szempontokat egyaránt figyelembe kell, hogy vegyen. A következő lépések szükségesek egy fenntarthatóbb jövő érdekében:
- Szigorú és átlátható szabályozás: Az engedélyezési eljárások szigorútása és a környezeti hatások teljes körű felmérése elengedhetetlen.
- Közösségi részvétel: A helyi lakosság és szakértők bevonása a tervezésbe és a kivitelezésbe